• Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
  • 9165 Rábcakapi Fő u. 31.
  • +36-70/453-8798
Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
Előző Következő

A Hanság, a hely ahol élünk

A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között. Természetes folytatása a Tószög. A tőzeges, mocsaras felszínből.

A Hanság a Fertő-tó medencéjének folytatása keleti irányban a  Duna és a Rába hordalékkúpjai között. Természetes folytatása a Tószög.

A tőzeges, mocsaras felszínből 52 kavics- és homoksziget áll ki. A lecsapolás előtt sok nyíltvize és tava volt. Táplálói: az Ikva, a Rábca (Répce). Fővízlevezető csatornája a Fertő-csatorna, amely lakóhelyünktől csupán 2 km-re folyik (a Rábcával együtt). A Hanság lecsapolása és szabályozása már a 18. században megkezdődött.

A 19. század elején a Monumenta Hungarica második kötetében a Hanságot úgy jellemezték, mint ahol csak savanyú sás, és nád létezik, és „az egész kaszálót inkább csupa zsombékokból összeállott úszó földnek mondanád, mint rétnek.” A Hanságban járó szekerek alatt megsüllyedt a talaj („mintha hintázna rajta az ember s meg-meg felemelkedik a szekér után”). A szomjas munkás pedig egy kilyukasztott hosszú nádszállal tiszta vizet ihat.

„A táj és a benne élő ember olyan szorosan összeforrtak egymással, hogy életüket nem lehet szétválasztani. Minden tájra érvényes igazság ez, de különösképpen helytálló megállapítás az olyan helyeken, ahol valamilyen nagy természeti erő: hegy vagy víz, döntő módon szól bele az élet alakulásába.”[1]

Rábaköz, a Hanság és a Nagyerdő közé eső, a történeti Sopron megyéhez tartozó, mélyfekvésű, erősen vízjárta terület történeti és élő népi tájneve egyben.[2]
Rábaköz a pontos földrajzi meghatározás szerint a Kisalföldön belül a Győri-medence peremtörések mentén kialakult süllyedésének kistájcsoportja. A Rába folyó határolja délen és keleten, nyugaton a Répce, a Kis-Rába folyása mentén a Sopron-Vasi- síkságig terjed, északon pedig a Rábca vezeti le vizét a Mosoni- Dunába torkollva. Itt csatlakozik hozzá a Hanság vidéke.[3]
A Hanság neve a népnyelvben ma is élő megnevezése a tájnak. Okleveleinkben már a XI. században előforduló, valószínűleg finnugor eredetű „mocsár, láp, ingoványos terület” jelentésű hany szavunkból eredhet. E vidéken élő emberek ma is Hany-nak nevezik a régi lápos területeket. Kistáji értelemben Hanság elnevezéssel illeti a néprajzi szakirodalom, a Fertő-vidék, a Rábaköz, a Tóköz[4] és a Mosoni- síkság között elterülő, a Rábaközhöz hasonlóan mélyfekvésű, de sokkalta vizenyősebb és mocsarasabb területet. A történeti megyerendszer térképén Sopron, Győr és Moson megyékhez tartozott. Északnyugati-, a Fertő- tóhoz közel eső részét a trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. [5]

Mindkét vidékről egyaránt elmondható, hogy a víz és annak munkája nagy szerepet játszott a táj kialakulásában,[6] és később az emberek életében, mindennapjaiban és életvitelében. Egyes régi iratokban megőrződött adatokból megelevenedik, szinte már-már a szemünk elé tárul a régi vízi világ, amely a táj egész életét áthatotta és uralta is egyben.[7] Ahogy a szomszédos Szigetköz is, Rábaköz és Hanság mocsaras, lápos területe a vizek birodalma volt egykor az évszakok időjárási szeszélyeinek kiszolgáltatva. Nyáron alig-alig volt víz a kiszáradó medrekben, ezzel ellentétben ősszel és tavasszal pedig a hatalmas víztükör összefolyt legtöbbször még a Fertővel is. Sokszor úszott vízben a Hanság, csupán a lápszigetek álltak ki belőle. Ezekre települtek az emberek.[8]

A területet már a honfoglaló magyarok, a győztes bánhidai csata után, 906-ban birtokukba vették. Az Árpád- korban már benépesült volt Rábaköz teljes területe és a hansági peremterületek is. [9] A Hanság benső területén, - lápos, mocsaras jellegénél fogva - jelentősebb népesség sosem telepedett meg, azonban a szélén elhelyezkedő falvak, mezővárosok népének életében mindig jelentős szerepet játszott nádasaival, réti kaszálóival, legelőivel, erdeivel, halászó vizeivel.[10] A két kistáj települési kontinuitását a török harcok viszonylag kevésbé zavarták meg. Paraszti gazdálkodásának, fejlődésének a XVI. századtól megerősödő, majorsági gazdálkodást folytató uradalmak szabtak csak keretet.[11] A lecsapolást megelőzően gazdag természeti világa volt e tájnak. Itt találhatóak voltak hatalmas erdőségek, nádasok, melyek jó búvóhelyet, a vizek, lápok gazdag állatvilága pedig bőséges élelmet biztosított az itt megtelepedők számára. Az ősi gyűjtögető életforma egészen a szabályozásig tartott itt. A zabolátlan vad vizek között csendes holtágak, nádasok, erek, lápok, s maga a Hany mocsárvilága, az ártéri erdők rengetegében meghúzódó tisztások, rétek, legelők ontották bőven kincseiket: a halat, vadat, madártojást, mézet, fát, vesszőt, nádat, sást, csak össze kellet gyűjtögetni. A települések közvetlenül a vizek között húzódtak meg, néhány kimagasodó földterületen, így nem kellett messze menni élelemért és a háztartás környékén szükséges alapanyagért. A böngésző emberek kitűnően ismerték a határt és összegyűjtöttek mindent, amit a rét adott.[12]

Rábaköz területének nyerstáji állapota és a vízrendezés után létrejövő természeti viszonyok együttesen lehetővé tették a gazdaságon belül az állattenyésztés nagyságának megmaradását a földművelés mellett. Korlátozottan bár, de korán kifejlődött a paraszti polgárosulás, mely sajátos táji vonásokat öltött magára - például mezővárosi közösségei is fenntartották egészen a XX. század derekáig viseletüket (pl.: Kapuvár, Csorna, Szany), egyedülálló kézimunkáik készítését, főként hímzésbeli sajátosságaik váltak később ismertté, mint jellegzetes táji vonások, így a rábaközi keresztszemes- és höveji hímzés[13] is.

A XIX. század folyamán végbemenő ipari forradalom és a XX. század idején az iparosodás újabb és újabb vívmányainak elterjedése kihatott e vidékre is, ahogy lassanként a Föld szinte minden kontinensének szegletére. Ez a fajta életmódbeli és társadalmi változás megbontotta az addigi rendet egyre jobban az élet minden területére hatást gyakorolt. A mezőgazdasági konjunktúra elterjedésével, egyre nagyobb szabad termelésre alkalmas földterületre volt szükség. Ebből fakadóan tartották szükségesnek a folyószabályozásokat, ármentesítéseket és lecsapolásokat. 1803-tól érintette e vidékeket a folyószabályozások és lecsapolások elrendelése. A munkát az Eszterházy uradalom végeztette el. Így sikerült 26 ezer holdnyi földterületet vízmentesíteni. Végül az 1889-1900 közti Rába-szabályozása alakította ki a mai vízhálózatot. Ez az esemény teljesen átformálta a táj teljes arculatát, mind a természetet és annak élővilágát és természet adta lehetőségeket az ott élő emberek számára. Ezáltal átformálva életmódjukat, teljes életvitelüket. Ez a fajta életminőségbeli változás egészen napjainkig kihat, hiszen megcsappantak a természetes élőhelyek és az addig dús, virágos füvű vizenyős rétek, melyek az „egészség kincseskamrái” voltak a hozzáértő emberek számára, ma már nem nyújtanak akkora lehetőséget a növények gyűjtésére. Ez a fajta erőteljes változás egyben felülírta az addigi természetes környezethez alkalmazkodott emberek munkáját, így a füvesemberekét és javasasszonyokét is.

A Rábaköz természeti adottságai jó alapot adnak az élet számára, s ebben gyökerezik a benépesüléstől kezdve napjainkig az emberek munkája, sok értékes hagyománya.

A Hanság települései: Bősárkány, Pusztasomorja,Jánossomorja, Andau (Tarcsa), Tadten (Tétény), Wallern (Valla), Fertőd, Agyagosszergény, Osli, Rábcakapi, Fehértó, Győrsövényház és Lébény. Az így lehatárolt terület mintegy 55 000 ha kiterjedésű

[1] TIMAFFY 1960:3
[2] KÓSA-FILEP 1983: 162
[3] TIMAFFY 1991:5
[4] KÓSA-FILEP 1983: 189 Tóköz: „Rábaköz területéhez északkelet felől csatlakozó, a Hansággal szomszédos, mélyfekvésű terület. Felszínét a Rába, Rábca, Mosoni-Duna hajdani elhagyott folyómedrei és a medermaradványokban visszamaradt tavak tették jellegzetessé. Vízrendezése XIX. század végi befejezéséig fejlődését a nyerstáji adottságok határozták meg. A fejlettebb, késő középkori hagyományokban gazdag kisalföldi paraszti kultúrán belül az archaikusabb arculatú kistájak közé tartozott. Lakossága a honfoglalás óta magyar, a hódoltság időszakában veszélyeztetett terület volt. A XVIII. században főleg magyar, elvétve német telepesekkel egészült ki népessége. Több kontinuus evangélikus magyar községe van (pl.: Tárnokréti, Rábcakapi).”
[5] KÓSA-FILEP 1983:105
[6] TIMAFFY 1991:5
[7] TIMAFFY 1991:7
[8] TIMAFFY 1991:9
[9] TIMAFFY 1991:14
[10] KÓSA-FILEP 1983: 106
[11] KÓSA-FILEP 1983: 162
[12] TIMAFFY 1991:19
[13] BÁTKY 1924

Kapcsolat

Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
Nagyobb tétel esetén ingyenes kiszállítást vállalunk! A rendeléssel kapcsolatban, részletes információkért, kérem, hívjon minket telefonon vagy keressen e-mailben.
Mintaboltunk: Bio ABC
Cím: 9165 Rábcakapi Fő u. 31.

Ökopiac Budapest (szombat)
Cím: MOM Kulturális Központ
1124 Budapest, Csörsz u. 18.
(Keresse standunkat a piacon vagy az előre megrendelt termékeket a parkolóban álló céges autóinknál.)

- Budapest és környéke (szerda)
- Veszprém és környéke (két hetente pénteken)
Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
Cím: 9165 Rábcakapi Fő u. 31. (Magyarország)

Telefon
Rendelésfelvétel: +36 70 453-8798

E-mail
info@biokerteszet.com

Nyitva tartás
Hétfőtől - Péntekig: 8:00 - 16:30

Küldjön üzenetet

Küld
Bezár
Rábcakapi Biokertészet és Biomag Malom Kft.
ginop