A rozs
(Secale cereal)

 

„A rozs az emberi szervezetben a „formaerők” munkáját segíti elő. Értékes erőivel egyfajta védőfunkciót ad a gerincoszlopban a keresztszalagoknak és az azokhoz tartozó kötőszövetnek.
A vihart és egyéb időjárási viszonyokat jól bíró, magas, tántoríthatatlanul álló gabonaszár, amely a gyenge kalászt tartja, a felegyenesedés szimbóluma. „Gyümölcsét” az embereknek adományozza, ezért a rozs, mint táplálék nem csupán a csontváz és az izomzat erősítését szolgálja, hanem az ember lelki és szellemi fejlődésének is szimbóluma.
A római történelemben a Jupitert nagy istenségként említik, úgy tisztelték, mint a bölcsesség isteni királyát. Napja a csütörtök.
Minőségei a jövővel kapcsolatosak, kiutat mutatnak a mindennapi kötöttségekből a szabad tettekhez. A teljes gondolkodás a Jupiter jellegzetessége: univerzális átlátás, bölcsességet eredményez. A személyes érdekek helyett a magasabb célok elérése tartozik hozzá.”
- Váradi Tibor-

 

A rozs nevének jelentése: királyi. Képes, magasan a tengerszint felett (akár 2000m-en) is megteremni, talaj- és hőmérsékleti igénytelenségéből fakadóan. Ez a gabona volt a legfőbb kenyéreledelük a keltáknak és az szlávoknak, valószínűleg a búza gyomnövényeként kerülhetett Európába Krisztus születése idején.

Leginkább a hűvös éghajlatú, sovány vagy homokos talajt kedveli. A rozskenyér a búzakenyérrel szemben fokozatosan vesztett jelentőségéből, ezért termelése háttérbeszorult az idők folyamán. Másodlagos kultúrnövényként tartják számon.

A rozsban értékes vitaminok és nyomelemek találhatók, így a B1 -vitamin, az E- vitamin, a vas, a mangán, a magnézium, a kalcium és a foszfor. A rozs tisztítja és megújítja az artériákat, jótékony hatású a májra, újjáépíti az emésztőrendszert.

A hántolt rozs alkalmas, előzőleges áztatást követően fasírozottak, zöldséges köretek és egytálételek készítésére. A rozs lisztjéből tömörebb kenyér készíthető a búzáéhoz képest. A kenyérkészítés során különféle főszerek, úgy mint a majoránna, boróka, koriander, kakukkfű, kömény, édeskömény és ánizs nagy segítséget jelenthetnek a kovászképződésben és a könnyebb emészthetőség elérése érdekében.