Sárgarépa
(Daucus carota)

 

„Répa, retek, mogyoró,
korán reggel ritkán rikkant a rigó.”

-
Népi mondóka -

 

A sárgarépa Közép-Ázsiából származik, onnan terjedt el nyugatra. Pliniustól tudjuk, hogy ez a több mint 4000 éves kultúrnövény eredetileg vékony, kemény és vad ízű gyökér volt, és  a késő római időkben kezdték nemesíteni. A XVII. századig Európában fehér, narancssárga és lila színű változatát ismerték. A ma termesztett narancssárga sárgarépát holland kertészek nemesítették a királyi család tiszteletére. Magyarországon a XV. századtól terjesztik. Erdély egyes vidékein muroknak nevezi a tájnyelv.

A sárgarépa egyik legfontosabb tulajdonságáról színe árulkodik leginkább, narancssárga répateste elárulja, hogy béta-karotinban gazdag, ami egy növényi festékanyag és egyúttal a létfontosságú A-vitamin előalakja. A másik fontos anyag, a szelén, amiből nagy mennyiség található meg a sárgarépában. Ez a nyomelem nagyon fontos az immunrendszer hatékony működése szempontjából és a szervezet sejtjeit védi a káros hatásoktól. Továbbá a szelén pótolhatatlanul szükséges a szív kiegyensúlyozott működéséhez, a vérkeringés fenntartásához, látásélességünk megőrzéséhez, sőt a férfiak nemzőképességéhez is. 
A sárgarépa tartalmaz még B1-, B2-, B6-, C- és K-vitamint, valamint kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, nátriumot, almasavat, citromsavat és folsavat is.   
A sárgarépa jótékonyan hatásai közé tartozik még, hogy véd a szabadgyökök ellen, erősíti a nyálkahártyát, aktivizálja a sejtanyagcserét, fiatalít, és megállítja az öregedési folyamatokat, növeszti a hajat, a körmöt és gondoskodik a haj szépségéről.    

A sárgarépát konyhai felhasználása esetén ajánlatos olyan zöldségekkel és olajokkal kombinálni, amelyek bővelkednek cinkben, vasban és E-vitaminban, ugyanis a sárgarépában rejlő értékes béta-karotin ezen elemek hatására tud A-vitaminná alakulni.

 

Kapcsolódó receptek: